“Én a rosszfiúkat vonzom. “
“Miért nem találok egy rendes pasit!”
“Miért pont bele kellett beleszeretnem!”
Nos a jó hír, hogy amikor ezt mondod, akkor nem éled a szerelmet.
Akkor már csak gondolkodsz róla, vágysz rá, vagy vágysz valami másra.
Amikor élem a szerelmet, akkor egy különleges állapotban létezem. Ha szerelmes vagyok, nincs más. Nem vagyok képes a másikban hibát, vagy bármit is meglátni. Még valójában azt sem látom, hogy kibe szerettem bele, mert az érzés, a valódi szerelem oly erős, oly intenzív, hogy minden mást eltüntet belőlem. Döbbenetes élmény. Olyankor semmilyen kritika nincs bennem, mert az érzés minden mást felülír. Egyszerre vagyok üres és tele a világ végtelenségével.
Ha már bármivel is elégedetlen vagyok a másikban, akkor ott már nem a szerelem irányít, hanem más érdek.
